Rövid bepillantás a japán anime történetébe

Az anime (アニメ) az animáció kifejezésből ered, a japánok – származási országtól függetlenül – minden rajzolt mozgó képi alkotásra ezt az elnevezést használják. Az angol nyelvben ezt főleg a japán rajzolt filmekre értjük.

A japán animék leginkább abban különböznek a nyugaton gyártottaktól, hogy az történetek éppúgy szólnak a felnőtteknek, mint a gyerekeknek. Nyugaton általánosságban ezt a műfajt nem övezi túl nagy érdeklődés, gyakran a nem kifinomult és a gyerekmeteg jelzőkkel illetik.

Egy másik fontos különbség még, hogy ellentétben a Nyugattal, ahol a rendező a produkciós társaság árnyékában marad, Japánban az anime-készítőket művészeknek tekintik. A társadalomban hatalmas népszerűség övezi őket, munkájukat fontosnak tartják és nagyon megbecsülik.

1. Eredete

A japán anime megszületése az animációs filmek megjelenéséhez köthető. Legelső Kitayama Seitaro volt, aki már 1917-től animék gyártásával foglalkozott. Abban az időben, azonban az animációt, mint Amerika ellenes propagandát használták. A világ második legnagyobb animációs film gyártóivá 1945 után váltak, a piacvezető USA-t követve, akik sokszor ihlet forrásként szolgáltak a japánoknak.

Tezuka Oszamu, akit a modern manga atyjaként tartanak számon, az Astro Boy (鉄腕アトム, Tetswuan Atomu) című népszerű munkájával vált híressé, amelyet 1963-ban adaptáltak és készült belőle animációs film. Tezuka nevét a Kimba a fehér oroszlán története miatt is ismerhetjük, ezt 1965-1966-ban jelentették meg először.

A 60-as években többek között olyan sorozatok születtek, mint a Sally a Boszorkány (魔法使いサリー, Mahōtsukai Sarī) 1966-ban, GeGeGe no Kitarō (ゲゲゲの鬼太郎) 1967-ben, és Sazae-san (サザエさん) 1969-ben. Ez utóbbi annyire sikeres volt, hogy bekerült a Guinness rekordok könyvébe, mint a világ leghosszabb ideig (45 év) sugárzott tv műsora.

2. Népszerűsége

A George Lucas által jegyzett Csillagok háborúja jelenség teljes egészében átalakította az világ szórakoztatóipari értékesítési (merchandizing) gyakorlatát és rajongói (egy rajongói közösség, mint szubkultúra) létét. Ez Japánban sem volt másképpen, Tokyo Akihabara nevű kerülete például - ahol az otaku-t is megalkották- az anime rajongók központi helyévé emelkedett.

Az 1980-as években az új technikai vezetésnek köszönhetően a japán anime jelentős vizuális minőségi javuláson ment keresztül. Minden kétséget kizáróan Miyazaki Hayao volt a korszak vezéregyénisége, 1985-ben ő alapította meg a Studio Ghibli-t (株式会社スタジオジブリ, Kabushiki gaisha sutajio Jiburi). A filmjet világszerte nagysikerrel vetítették, számtalan japán és nemzetközi elismerést zsebelve be, beleértve a Legjobb animációs filmnek járó Oscar díjat is, amelyet 2003-ben a Chihiro Szellemországbanért(千と千尋の神隠し, Sen to Chihiro no kamikakushi) vehettek át.

Ugyanebből a rendezői generációból sokan mások is maradandót alkottak, így például Takahata Isao A Szentjánosbogarak sírjával (火垂るの墓, Hotaru no haka), Ōtomo Katsuhiro az Akirával (アキラ), és Ishii Mamoru A pácélba zárt szellemmel (攻殻機動隊, Kōkaku Kidōtai).

A 1990-as évek az animék tömeges exportálása és sugárzása miatt lett emlékezetes, univerzálisan téve mély benyomást a gyerekek generációjára. Talán a legismertebbek mind közül a Dragon Ball (ドラゴンボール, Doragon Bōru), a Sailor Moon (美少女戦士セーラームーン, Bhishōjo Senshi Sērā Mūn vagy csak セーラームーン, Sērā Mūn), a Neon Genesis Evangelion (新世紀エヴァンゲリオン, Shin Seiki Evangerion), a Cardcaptor Sakura (カードキャプターさくら, Kādokyaputā Sakura), és a One Piece (ワンピース, Wan Pīsu).